Vigyázat, közhely következik: koliban lakni nagy élmény. Érdekes dolgokat láthat az ember és ez kollégiumtól független.

Van viszont, amiben minden koli megegyezik: az alkohol központi szerepe. Nincs mit szépíteni a dolgon, a vidéki szakmunkásképzők lepukkant éjjeli melegedőitől a gimnáziumok tehetséggondozó kollégiumain át egészen a modern, PPP-konstrukcióban épült egyetemi kolikig mindenütt meghatározó szerepet tölt be a szeszesital a lakók életében. Az ember eleinte van, hogy megpróbál kikerülni a hatása alól, de később már nem is erőlködik.

Az, hogy az alkohol ilyen jelentős szerepet tölt be, meglepő, ritkán látható élethelyzeteket eredményez. Ezek egyik fő kategóriája az alkohol megszerzésére irányuló kísérletek során jön létre. Egy ilyen nyomait fedeztem fel én is a minap a hűtőben. Volt ott három kétdekás gránát (akik nem ismernék: 0,2 literes szeszesitalos üvegpalack), benne valami azonosítatlan lötty. Már hónapok óta álltak a hűtőajtón, mindig megnéztem őket, de nem mertem hozzájuk nyúlni, mert nem tudtam, nem mérgezőek-e (ránézésre is kommerszek voltak). Senki sem bontotta fel őket, egészen a múlt heti utószilveszterig. Ekkor a szomszéd szoba egyik oszlopos tagja állt neki valahogyan kivarázsolni az éltető nedűt a palackokból. Nem volt teljes a siker:

A csavarzár alján található fémgyűrű nem engedett. Ezért aztán valahogyan ki kellett iktatni az egészet. Ez csak az alábbi módon sikerült:

Lám, ennyire kreatív az ember kollégista teljesen részegen! Ha nem nyílik a kupak, beszakítjuk, a lényeg az, hogy jöjjön a szesz! Józanul a Gold szilváért egy lépést sem tenne és a makacsul helyénmaradó biztosítógyűrűt késsel, óvatosan vágná le. De részegen minden átértékelődik, az ihatatlan kommersz löttyért is megéri harcolni és a hosszadalmas vagdosás helyett egyetlen mozdulattal beszakítja a fémet. Zseniális!