Ti kedves olvasók, mind az öten vagy talán hatan is, látom, már nem nagyon bírjátok ki a napi betevő agyatlanság nélkül. Nekem azonban dolgom volt mostanában, de nem hagylak cserben titeket: itt vannak az elmúlt pár nap kimaradt hülyeségei egyben, ömlesztve. Így nem kell transzparenseket tartva jelszavakat skadnálnotok Szerencs főutcáján vagy az egyetemen, valamelyik Talento-reklám előtt (régebben ezt tüntetésnek hívták).

Nem ez az első alkalom, hogy az árubemutatós utazások kerülnek szóba, de most olyan gyöngyszemet találtam, ami újra tárgyalásra érdemessé tette a témát. Éppen Tápiószentmártonba, az Attila-domra lehetne utazni, hogy személyesen megtapasztalhassam, "igaz-e a sok-sok beszámoló az áramló pozitív energiáról". Fene abba a természettudományos fajtámba, nekem, ha energiáról van szó, akkor inkább valami erőművet mutogassanak. Ebben nem nagyon hiszek. No de azért van célközönségük az utazás szervezőinek, nem kell őket attól félteni, hogy üresen indul el a busz.

Ott vannak például az életük 90%-át a reumatológia 100 m-es körzetében leélő, de a buszon, leszálláskor a többi, egyébként is leszállni szándékozó utas között profi kick-box mutatványokkal előretörő nyugdíjasok (legalább 0,2 másodpercet nyernek vele). Ők minden gyógyító-csodatevő kuruzslásban hisznek, mert "ezek az orvosok meg a gyógyszerek nem érnek semmit, csak a pénzt húzzák ki a zsebünkből". Mondjuk ha az orvosnál nem jelenik meg kontrollon, a gyógyszert pedig az megadott utasítástól eltérően szedi be (mert ő jobban tudja), akkor tényleg nehéz lesz gyógyulni - más kérdés, hogy ha semmit nem ér az orvos, miért ülnek folyton a rendelőben. Na jó, társadalomkritika kikapcsolva, nézzük a másik nagy célcsoportot!

Ők a 20-30 éves, a lakás-közért-játszótér háromszögben élő, házimunka közben/helyett éjjel-nappal TV-t néző, a TeleShop és a távgyógyító hülyeségeit a játszótéren a többiekkel megvitató "hátébé" anyukák, illetve ennek evolúciós változatai (a 10 év után a munkába visszatérő munkahelyi aloeveraárus, az állandóan betegszabadságon levő kolléga és hasonszőrűek). Ők is fejvesztve rohannak a postára feladni a jelentkezési ívet, mert most aztán nagyon meggyógyulnak.

De ők még így, együtt is kevesen vannak. Kell hát valami, amivel a "normális" embereket is rá lehet venni, hogy elbuszozzanak a világ végére, részt vegyenek egy kevéssé izgalmas termékbemutatón és elfogyasszanak egy megkérdőjelezhető minőségű ebédet. Erre a "píárosok" a lehető legegyszerűbb, legősibb módszert találták ki: ajándékot kap mindenki, aki részt vesz (nem újdonság ez a hasonló termékbemutatókon). Nézzük csak, mire is tehet szert, aki vállalja, hogy elmegy!

A szórólapot megtervező ember minden bizonnyal a Szomszédokon nőtt fel, ugyanis az "ízletes és nagyon finom" vacsora már-már Lenke nénis magasságokba emelkedik.

A hölgyek ajándéka minen bizonnyal hasznos, bár az itt kapott mosogatószerrel és mosóporral azért óvatosan bánnék (nem biztos, hogy a létező legjobb minőség, de a célnak megfelel). Egyébként a huncut arculattervezők még egy kis rejtvényt is építettek a szórólapba: a két termék képe fel van cserélve, hogy elsőre nehogy értse szegény leendő résztvevő, mit is kap.

Na de a másik ajándék... Az aztán egy csoda. "Egy pillanatok alatt összeállítható kerti grill a szabadban történő hangulatos sütésekhez és a faszén utánozhatatlan ízéhez". Lehet, hogy gasztronómiailag analfabéta vagyok (egyelőre a rózsából készült ételekre sem tudtak még rábeszélni), de faszenet nem nagyon van kedvem enni. Esetleg orvosi rendelvényre, különleges helyzetben (hasmenés). De úgy látszik, az Attila-dombi kirándulás így gyógyít. Elmegy az ember, kap egy grillt, annak a segítségével megeszik egy kis faszenet (hogy hogyan, nem tudom) és biztos, hogy 3 napig nem lesz cifrafosása.

Na, most márt kezdem érteni a csodatévő helyek titkát...