Mindennapi hülyeségek

A Miskolci Egyetem hallgatója ként gyakran találkozok olyan dolgokkal, amik egy magamfajta embernek elég viccesek. Gondolok itt technikai megoldásokra, plakátokra, kiírásokra etc. Ha az ember órára tartva nyitott szemmel, az apróbb dolgokra is odafigyelve megy (ez azért hajnali 7:45-kor nem olyan egyszerű), szinte minden nap találkozhat új, már-már szívmelengető dolgokkal. Olyan dolgokkal, amelyek pont ebbe a blogba valók.
Első ilyen bejegyzésemet az Informatikai Intézet Általános Informatikai Tanszék, mostantól csak infó tanszék, érdemelte ki. Történt ugyanis, hogy szítástechnikából pótzh megírására kényszerültem. Mindig jól informálódott hallgatóhoz híven, a zh előtt egy órával még lövésem nem volt, hogy melyik előadóban írom meg. Gondoltam  majd megkérdezem a többiektől, hogy hol lesz a csoportom,  hátha tudják. Meglepődve tapasztaltam, hogy senki nem tud a terembeosztásról. Gondoltuk 1-2 haverral elnézünk az infó tanszékre, és informálódunk. Nem kis meglepetésünkre a következő kiírást találtuk a tanszéken:

Mivel a kép nem a legjobb minőségű, leírom, hogy mi van rajta:

Az első gondolatom az volt, hogy nem hiszem el, hogy az infó tanszéken nincs nyomtató. De ezen túltettem magam. Aztán leesett a dolog...18:55????? 5 perccel a zh előtt??? Ilyen mondjuk előfordul, hogy közvetlen a zh előtt mondják el a terembeosztást. De így, hogy a Neptunon jelent meg ekkor, és az egész egyetemen ilyenkor már csak egyetlen általunk is használható számítógép volt, elég érdekes szituáció alakult ki. Néhány száz ember tömörült a gép köré, egy ember nézte a Neptunt, és amikor megjött a beosztás, az elkezdte kiabálni, hogy melyik csoport hol van. Aki megtudta, hogy hol írja, az elkezdett rohanni a helyszínre. Én hátulról nyugodtan néztem, ahogy az emberek vérben forgó szemekkel lökdösik félre a lassúakat és a gyengéket. Biológia órán emlékeim szerint úgy tanították, hogy a természetes kiválasztódás is valahogy így történik...
Természetesen utolsónak érkeztem az előadóba, és elfoglaltam a még megmaradt ülőhelyet. Húsz perces késéssel a tanár is megérkezett, és megkezdődött a feladatlapok kiosztása. Ekkor megint találkoztam az infó tanszék egy roppant érdekes megoldásával. Én úgy gondoltam, hogy ott igazán kocka emberek dolgoznak, és hogy ehhez méltóan amit csak lehet, azt számítógéppel oldanak meg, de újra csalódnom kellett... Az A és B csoportok megkülönböztetése a következőképpen történt:

Azért megdöbbentő, hogy az olyan emberre hasonlító életformák, akikről távolról is jól látható, hogy kockák, képesek ilyen dolgokat kitalálni... lehet, hogy az interneten találták ezt a módszert? Mert ez már majdnem emberi. Nem egyszerű, és érezni rajta, hogy még életükbe nem volt egy józan paraszti megoldásuk sem, de már majdnem emberi.