Kaptam ma egy reklámlevelet. Az M betűs, kártyás ismeretterjesztő kiadványokban utazó kiadó (többet nem mondhatok, mert lehet, hogy lejáratás lesz a vége) legújabb sorozatának három kártyája, a megrendelőlap, a válaszboríték és a kis tasakban lapuló bélyeg, ami ha arany színű, akár 10.000 Ft-os bemutatócsomagot is kaphatok. Nosza, bélyeg ki - jé, ez aranyszínű! Na jó, azért ennyire nem lepődtem meg, Reader's Digest megrendelőlapokon edződtem, nem ér már semmi váratlan.
Legalábbis ezt gondoltam. A bélyeget lehúztam a fóliáról, felragasztottam a megrendelőlapra, majd gondoltam, beleolvasok már, mi is ez. Mindig így szoktam, megnézem, miről van szó, mindent kitöltök, lekaparok, felragasztok, megnézek, letépek, beleteszek - majd a jól megtömött válaszboríték repül a kukába, nem érek rá ilyenekre. Ezúttal a "Mit tud a számítógépem?" című sorozattal ismerkedhettem meg. Néhol már fájt a szájbarágós magyarázás, a tudományosan elmagyarázott alapismeretek, de lássuk be, mindenki volt kezdő. A kiadvány színvonala alapján körülbelül azokhoz szólhat, akik a számítógépet még csak mint az ő hajdani papírtologató munkakörüket megszüntető bűnös masinaként ismerik, tehát mindent nagyon az alapoktól kell kezdeni. Alapismeretek nincsenek, a bekapcsolás is nehézkes azoknak, akiknek ezt ajánlják, na de majd ebből megtanulnak mindent...
A három bemutató kártya és a leírás elolvasása után ismét a megrendelőlap következett: adatok kitöltése. Név, lakcím beírva (milyen kedvesek, hogy az enyémet írták, van benne némi irónia), nekem csak a telefonszám jutott. Beírtam. Alatta egy másik rovat:"E-mail cím". Na, itt akadtam el. Számítógépről szóló ismeretterjesztő kiadvány a - bocsánat a kifejezésért - teljesen hülyéknek. Erre mit kell megadni a megrendeléshez? Az e-mail címet. Amihez ugye kellene számítástechnikai tudás, de ha van, akkor meg minek ez a - nevezzük így - tankönyv?
Nem tudtam dűlőre jutni a kérdés felett, így ráhagytam a dolgot a kiadóra. Ekkora, ilyen szépen kivitelezett öngólba kitolás lenne belerondítani...
