Rövid (majdnem 10 másodperces) unszolás hatására szombaton meglátogattam a Pr***iker tizedik születésnapjára kitalált rendezvényt Miskolcon. Mint minden hasonlónál, itt is volt "hülye kérdéseket teszünk fel, amire szinte minden választ elfogadunk és ajándékot kap érte a néző" kategóriába tartozó játék. Nem is akármilyen kérdésekkel.
"Hány éve nyílt meg az első Pr***iker áruház Magyarországon?" (a háttérben szép, nagy zászlók hirdették a tizedik születésnapot)
"Mik az áruházlánc színei?" (az áruház előtt állva nem nehéz kitalálni, de a színpadon is volt zászló)
Mivel a végére értem oda, ezért a többi magasröptű feladványról lemaradtam. De utána közvetkezett a nagy összecsapás: öt csapat kap egy-egy terméklistát és azon versenyeznek, ki szerzi be gyorsabban az ott szereplő valamennyi terméket, összesen ötöt.
"Mindegyik termékért 2 pont jár, tehát összesen 20 pont szerezhető" - hangzott a műsorvezető rövid leírása a pontozásról. Akárhogy utánaszámoltam, csak 10 pontig jutottam el, de nem tudtam, hogy a leggyorsabban visszaérkező csapat kap 10 pontot. Így már könnyebb volt.
Az eredményességet és gyorsaságot egyaránt figyelembe vevő, differenciált pontozási rendszer ellenére megtörtént az, amit mindenki el szeretett volna kerülni: holtverseny alakult ki az első helyen. Megoldás: egy kvízkérdéssel döntenek. Ekkor azonban már az egyik szponzor is bekerült a játékba.
"Kik voltak a G*** FM karaoke-versenyében a három elődöntőben a zsüri elnökei?"
Vagy a rádióállomás nem volt eléggé ismert, vagy a versenysorozat, vagy a személyek nevei, de a két csapat összesen négy tagja nem tudta őket felsorolni. Mivel kezdett kínossá válni a helyzet, mentő ötletként jött, hogy elég lesz, ha csak egyet mondanak. Végül nagy nehezen - hogy azt ne mondjam, tippelve - csak sikerült összehozni egy nevet.
A következő feladat, a kutyaházépítés már a ház kicsomagolásakor is komoly problémát okozott egyeseknek. Hát még ami utána következett... A piramis formájútól a lapostetősön át az emeletesig mindenféle házat sikerült összerakni - csak épp azt nem, amit kellett volna.
Ezek után még egy hamburgerevő versennyel fáraszthattam volna magam, de azt már nem vártam végig. Igen, valóban kicsit elegem lett a szellemi szintből, de nem azt untam meg, az ok jóval prózaibb volt: sürgős dolgom akadt. Akkor, ott nem voltam egyből bánatos, hogy mégis meg kell szakítanom eme nagyszerű tevékenységet, de azért kíváncsi lettem volna arra is, hogyan folytatódik. Állítólag a délutáni driftbemutató és a többi program már jobb volt, aki érdekel, itt megtekintheti.
