Párszor írtam már a vasutasok értelmi szintjéről, de most úgy gondolom, érdemes kicsit megvédnem őket. Ma ugyanis elmentem vonatjegyért (holnap kirándulunk Debrecenbe, szerintem abból is születni fog 1-2 bejegyzés :-) és két, előttem álló ember szerencsétlenkedése során eszembe jutott, hogy vajon mit is várunk a vasutastól, ha azt sem tudjuk, mire szeretnénk jegyet venni?
A lényeg: állt előttem két diákforma emberke és az egyik jegyet kért.
"Miskolcig kérek egy retorn diákot meg egy... Na, mennyi is? 30-as? Az, igen, 30%-osat."
Megvettem, amit szerettem volna (két retúr diákjegy, két IC-pótjegy oda, kettő vissza), hazafelé pedig felidéztem a hasonló élményeimet. Nos, ezeket mondtuk mi, utasok a pénztárakban az én emlékeim szerint:
változatok Intercityre:
Eurocity - ilyen van, csak mifelénk nem közlekedik
Centercity - ilyen nincs
Eurocenter - az előző kettő kombinációja, de fogalmam sincs, ez hogyan jött ki
Intertrans - kamionos beütéssel
Interpici - ilyen is van, de azért én azzal nem utaznék Budapestig
Intereuro - nagyon nem stimmel
retúrjegy:
retúm
retún
retón
rötúb - eredeti, franciás sznobizmussal indult, csak meg kellett volna tanulni a végét is
retorb
ugyanez magyarul, vagyis menettérti jegy:
hazajegy
tértijegy
menetvissza jegy
tértes jegy
És egy olyan mondat 3 évvel ezelőttről, a Tiszairól, ami csaknem az összes hülyeséget felvonultatja:
"Három Lúcig menetvissza teljes csókolom"
Na, ebből döntsétek el 8 órás szolgálat után azonnal, hiba nélkül, hányan, hová, milyen jegyet kérnek!
